2017. április 25., kedd

Könyvfesztiválos forgatag

Egy jó hosszú bejegyzésre készültem, mert annyi élmény ért, de rövidre fogom, mert most fejeztem be a munkát, és irány az írás. Le kéne adnom az Artúros kisregényt, hogy a Könyvhétre megjelenhessen, szóval agyilag kissé máshol vagyok, meg szétesve...  :)

A Könyvfeszt zseniálisan jó volt. :)
Előtte pár nappal rájöttem, hogy írtam hét könyvet, de mivel extrovertált énemben egy antiszoc szerző lakik, így fényképem szinte nulla az ilyen alkalmakról (én ott voltam, ezzel simán beérem). Szóval előrelátóan körbesírtam a gyerekeimet, a barátaimat és az ellenségeimet, hogy valaki egy-két fotót lőjön már, hogy legalább egy pinduri anyagom legyen, amit ehhez a bejegyzéshez használhatok.
Természetesen az összes haver röhögött azon, hogy fotó kéne, mert tudják, szerintem a létezés egy múló pillanat, és tök felesleges dokumentálni, pont azért szép, mert elmúlik. Legyintettek a komoly problémámra, miszerint kétségeim vannak a létezésem iránt. Egyedül a tízéves Boti fiam lelkesedett, így egy bátor ifjú fotóssal felvértezve indultam a digitális lét felé...

2017. március 28., kedd

Könyvfesztivál - izgalmas programok

Idén négy helyen találkozhattok velem a Könyvfesztiválon :)
Április 22., szombat - Millenáris

Dedikálások:
10-11 óráig a D2 stand előtt
12-13 óráig a B28-as stand előtt
Hozok könyvjelzőket, most már van az Esővágy kötethez is :)



15 órakor Galaktikus Fanklub találkozó
A parkban a Story Shop K14-es standja előtt találkozunk.
(Itt lehet On Sai poharakat, pólokat, táskákat kapni. Érdemes korábban megrendelni, hogy biztosan legyen az a szín és könyves idézet, amit szeretnétek.)
A standtól elmegyünk, és letelepszünk a parkban egy kötetlen író-olvasó találkozóra. Sztorizgatunk, meg játszani is fogunk, lehet nyerni könyvet és más izgalmas dolgokat :)
Facebook esemény



Délután nem íróként, hanem szerkesztőként leszek jelen:
17.00–18.00 - Szabó Magda terem 
Mitől képző a Könyvmolyképző? Miért szeretik sokan a kiadó könyveit? 
Hogyan „születik” a jó olvasó? Titkok, történetek, kiadói kulisszatitkok 
Résztvevők: Katona Ildikó és Varga Beáta, valamint a Könyvmolyképző 
olvasói

Szeretettel várok mindenkit!


2017. március 24., péntek

Sorok mögött: Írás és leírás, avagy kongó csöndből zsongó tavasz

A nyelvet igazából  a költők birtokolják. Mi, prózaírók kispályások vagyunk ahhoz a lenyűgöző és zseniális hangzáshoz, és színességhez képest, amit egy jó költő lehív a kollektív nyelvi tudatból. Persze, hébe-hóba én is kifakadok, és az anyázást tört sorokba rendezem:

Írói ítélet
Prózát nem érsz
halj meg kopáran
halj meg nélkülem
egyedül egy verslábbal

2017. február 10., péntek

Februári ez+az

Egy februári blogbejegyzés olyan, mint egy szakdolgozat, nem történik benne semmi, de azt is hosszan és jól lehetne taglalni. Már ha az ember akarja, és ugye, miért ne akarná, ha már nem ír, hanem pótcselekszik... :D

Készül az Artúr - már megint -, és a karakterek elszabadultak - már megint. De most bátor leszek, és amikor Don megállítja az időt (értitek? az időt!), nem azt mondom, hogy
akoenyálbamégismikorlettélszuperalgatáposcsíra,
 és amikor beugranak az angyalok, hogy bocsi, eddig is itt voltunk, mizújs, nem csuklok kettőt, hogy
 hessvisszaaracionálisvilágképbeezegyépeszűregénykérem,
 hanem nagy levegőt veszek.
Hiszen ha egy világháború közepette Lucy beugorhat Artúrhoz sörözni,
akkor már az se bizarr, ha Chester vöröslő arccal Scar csontvelőjét tapizza,
Még jó, hogy Késes közli, szívecskéket rajzol a #°&-ra, 
mert nem bírja a nyálfaktort.

Cserélgetem a borogatást a homlokomon, és sóváran vágyom rá, hogy ez az öntörvényű banda végre megírja önmagát. Vajon hallottak ezek dramaturgiáról? Lelki szemeimmel látom, hogy agyonvernek majd az olvasók...
   
On Sai sírja


2017. január 28., szombat

Sorok mögött: Amiről nem beszélünk

Nibela érdekes témát vetett fel: írjunk arról, miről nem írunk.
Most épp tele a hócipőm, időnként felgyűlik a trutyi, úgyhogy lássuk, januárban mi az, amiről amúgy nem írnék, mert szerintem nem való írós blogra.
(A marketingeseket kérem, tegyék homlokukra a borogatást. :))

Első dolog a valakinek lenni témakör.
Mostanában párszor megdöbbentem, ahogy néztem az írókat, kritikusokat, irodalmi szervezőket... Nem attól lesz egy ember valaki, hogy valamit csinál, és az menő... Itt valami rohadt nagy tévedés van.
Kétféle igazi valakiság van a szememben. Az egyik az, amit én magamról is gondolok: soha nem tapodta a földet még egy ember ilyen gondolatokkal, ilyen genetikai mintázattal. Egyediek vagyunk, minden egyes ember, kivétel nélkül. Ez nem függ a népszerűségtől, sikertől, nem lehet mástól megkapni, de el sem tudja más venni. Szériatartozék az Élethez. Aki ezt megérti, átéli a mélységét, azt soha többet nem rángat múló siker. A létezés varázslat, egyszerűen nem tudtok nem egyediek és megismételhetetlenek lenni.